A pálinka név olyan alkoholos italt jelöl, mely Magyarországon termesztett vagy vadon ter- mett gyümölcsből készített gyümölcspárlat. Cefrézését, lepárlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A pálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. A pálinka igen régóta a magyarság életét kísérő ital, hiszen első írásos említése a pálinka elődjének a desz- tillált alkoholnak, vagyis az „égetett szesznek” a 14. században található, úgy mint „Aqua Vitae Reginae Hungarie”. Ez az ital egy olasz szakorvos készítménye volt, Károly Róbert feleségének, Erzsébet királynénak, gyógynövényeket tartalmazott és akkor még gyógyászati célokra használták. A pálinka név a 17. században jelenik meg először és a mai értelemben vett változatos gyümölcsből készült pálinka csak a 18. százaban terjedt el a lakosság körében mindennapi italként.